Re: [KATALIST] digitalizálás ez me'g?

[Szabó G. Tibor]

Kedves Listatarsak,

figyelem ezt a polemiat a "kell-e digitalizalnunk"-rol es ugy veszem
eszre, ebbol sem lesz mar konszenzus... Vannak digitalizalok es
nem digitalizalok, mint ahogy mindenbol es mindenkibol van olyan
meg az ellenkezoje is.
A valosag viszont valahogy olyan, hogy van folosleges digitalizalas,
meg van nagyon szukseges digitalizalas. En mar digitalizaltam
(jogosan es - feltetelezem, tudtomon kivul - jogtalanul is), mint
maganember es mint konyvtaros is. Azt tudom, hogy nem szivesen
hatralnek az idoben, mert a digitalizalas nem az ordog talalmanya a
konyvtarosok ellen.  Annak lathattuk volna a szamitogepet de meg
akar a szedes-nyomast is (oh, az a jo kis pergamen!), hiszen valaha
mas technologiak versengtek es a jovoben megint masok fognak..
Vegignezek az asztalomon, es balra egy A/4-es sikszkennert latok
(hal' Isten 1995 ota), a vasamban ott a Recognita stb. A vilag meg
valtozik, es latjuk, merre fele vatozik. Tehat:
Digitalizalni - KELL.
A KONYVTARNAK KELL digitalizalnia?
A konyvtarnak IS kell. Gondolom, Mikulas Gabor sem azt hirdette,
hogy a konyvtarak lesznek a digitalizalas centrumai. Egy hely lesznek
a sok kozul, es aki hulyeseget digitalizal, ugyanugy megerdemli, mint
aki hulyeseget gyarapitott (gyujtokor-idegen dolgokat, vagy
konyvtaranak teves szerepfelismeresebol adodoan oriasi
parhuzamossagokat a szomszedos kozgyujtemennyel.)
Lesznek olyan konyvtarak, ahol kicsit kell digitalizalni, mashol meg
nagyon, es ezt bizony az informaciohasznalat sajatossagai, bizony a
hasznaloi igenyek es mas effelek fogjak eldonteni.

Szamomra a konyv szuleto es meghalo valami a maga formajaban:
gyarapitjuk, feltarjuk, szolgaltatjuk, apasztjuk. A digitalis
informacio is ilyen, bar a megorzesre itt jobbak az eselyeink.
Szeretem a konyvet es szeretem a konyv altal nem nyujthato digitalis
informacios lehetosegeket.  Es az en vilagomba belefer az a human
oskovulet, aki egy teraszon Platont nyalazgatja es az a mernok- vagy
orvoshallgato, aki 3D-s diginfo'kon fejlodik (mert maskepp hogyan
tanuljon a vilag legjobbjaitol mutettechnikat vagy aerodinamikat) es
az a sok-sok atlagember, aki ugyan fog olvasni (konyvet is), de
konnyen lehet, hogy eleve vonzobb lesz szamara a digitalis formatum a
benne rejlo lehetosegek miatt?
(Es ez nem a mi velemenyunkon fog mulni...)

Ami kozelebbrol Schlemmer Balazsek problemajat illeti, megertem.
A mi intezmenyunkben hatalmas merteku az 1-3 even beluli
jegyzetvaltas (gazdasag - itt mindent at kell irni a valtozo
szabalyozas miatt), a diakok hatalmas penzeket adnak ki ezekert a
papir-jegyzetekert (es biztos, hogy 10 even belul garantaltan
szemette valik az egesz), mi pedig hova emeljuk a jegyzetgyarapitast?
Mindenbol van 5-10 peldanyunk. Persze lehetne 30... 50... 100...
Kerem, a taneszkozoket az altalanos iskolaban meg kell venni, a
felsooktatasban legalabb valaszthat a hallgato...

En a digitalis kiadasoktol es trerjesztesuktol  arcsokkenest is
varok. A szellemi munka ugyan ugyanannyi marad, de talan tobb fa
marad a Foldon. Ez se rossz szempont es Tolsztoj ide vagy oda, nem
csak a  kenyelem szamit.

Udvozlettel es kellemes digitalizalast es nem digitalizalast kivan:


Szabo G. Tibor szakinformator
Budapesti Gazdasagi Foiskola
Penzugyi es Szamviteli Foiskolai Kar
Zalaegerszegi Intezet Konyvtara
8900 Zalaegerszeg, Zarda u. 21-23., Tel.: 92/320-086