[Hksz-l] Gyűjteménysors

bodi.gyorgyne at chello.hu bodi.gyorgyne at chello.hu
2010. Feb. 17., Sze, 15:06:41 CET


Kedves Kollégák !

 

Igen, jól látjátok a Népszabadság 2010. február 16-i számában a kiürített
helyismereti külön gyűjteményi termet. A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei
Könyvtár és Közművelődési Központ épületének tulajdonosa Salgótarján Megyei
Jogú Város. Az intézmény fönntartója Nógrád Megye Közgyűlése. 2006 óta
évente egyezett meg a két fél a fönntartásban. Múlt év decemberében
(www.nograd.hu <http://www.nograd.hu/>  - közgyűlési előterjesztések)
megszületett az új megállapodás mely hosszabb időszakra szól, de a könyvtári
szolgáltatásra szolgáló terek csökkentését írja elő. Ezért a földszinti
terek döntő része (Megyei Ellátó Központ, Palócföld Szerkesztőség,
Közművelődési Intézet, Helyismereti Külön Gyűjtemény, Virtuális Olvasóterem
és irodák folyamatosan kiürítésre kerülnek. Már áll az új falak egy része.
2001-ben én is tanúja voltam egy ilyen falhúzásnak, majd miután Salgótarján
Megyei Jogú Város nem tudta kiadni könyvtárbarát bérlőnek a leválasztott 200
négyzetméteres teret, visszaadta azt az intézménynek használatra. Ekkor
költözött ide a Helyismereti Külön Gyűjtemény, a Palócföld Szerkesztőség és
a Virtuális Olvasóterem.  Akkor nagyon örültünk, hiszen végre más megyei
könyvtárakhoz hasonlóan minden típusú helyismereti dokumentum egy térbe
került. Igaz nem volt s ma sincs légkondicionált terem a régi értékes
dokumentumoknak, de biztonságban, szakmai igényességgel megvalósíthattuk
elképzeléseinket. Feldolgoztuk a teljes állományt elektronikus katalógusba,
digitalizáltuk képeslap-, fotó- és plakátgyűjteményt, restauráltattuk a
legértékesebb kiadványokat, befogadtuk dr. Praznovszky Mihály Mikszáth Külön
Gyűjteményét. Sikerült kiteljesíteni az egykori igazgatók és helyismereti
könyvtárosok: Jeszenszky Miklós, Kojnok Nándor és dr. Czipó Ernőné munkáját.
Jó magam 15 évet dolgoztam e gyűjteményben és 2004-2009 között igazgatóként
is átéreztem jelentőségét a lokális értékek megőrzésének, feldolgozásának és
szolgáltatásának.

Most is a "A különben is semmi közöd hozzá" álláspont helyett olvasóként
írom le aggodalmaimat. Még felmentési időm részeként szabadságom letöltése
közben találkoztam a szakértőkkel, akik kifejtették javaslataikat a könyvtár
jövőjét, a terek szűkítését illetően. Megjegyzem volt olyan variáció is,
hogy a megyei könyvtár kiköltözik a könyvtári célra épített, Finta József
által tervezett épületből, esetleg Balassagyarmatra települ át, vagy a volt
salgótarjáni Tüdőgondozóba. Az egyik szakértő az épület szemrevételezése
során javasolta az Olvasóteremből a napilapok, folyóiratok leköltöztetését a
könyvtári galériába, s a felszabaduló olvasóteremi területen pedig a
Helyismereti Külön Gyűjtemény integritását, karakterét megőrizve, annak
elhelyezését.  Nem ez történt. A plakát- képeslap-, fotó- és térkép
gyűjtemény elszakadt a gyűjteménytesttől. 

Nógrád megye leggazdagabb helyismereti szépirodalmi gyűjteménye - melynek
Madách, Mikszáth magyar és idegen nyelvű kiadásait az elődök szisztematikus
antikvár vásárok által a 60-as és 70-es években szerezték be, az olvasótermi
szakirodalom mögött, az ellenőrző szemektől elrejtve szegény rokonként
húzódik meg. Aggódom a Madách-díszkiadások, az arab nyelvű fordítás és más
értékek sorsáért, innen bárki kabát alá rejtheti őket és kiviheti az
épületből.  Az olvasó számára zavaróan, a  szakdolgozatok gyűjteménye és a
helyismereti szakirodalom az olvasótermi állomány szoros folytatásaként
jelenik meg. A helyismereti bekötött sajtótermékek polcsorai között feltűnik
az "Alfölddel" kezdődő olvasótermi folyóirat állomány, majd némi
helyismereti folyóirattömb között a Magyar Közlöny bekötött példányai, hogy
csak néhány észrevételt tegyek.  Az olvasó csak kapkodja a fejét, hol van
most, milyen szolgáltatásra van szüksége, ki tudja -e önmagát szolgálni, meg
tud-e nézni minden dokumentumtípust? 

Az Olvasóterem nagysága lehetővé tette volna a határozottabb gyűjteményi
elkülönülést, a két külön gyűjtemény jelenlétét és szolgáltatását is - a mai
csökkentett létszámokkal is.

Olvasóként jómagam még csak-csak eligazodok, de ezt az elrendezettséget az
olvasók nehézkesnek, áttekinthetetlennek tartják.

Fölajánlottam néhány héttel ezelőtt ingyenes, önkéntes munkámat,
szakértelmemet - de erre már nincs szükség. "Így múlik el a világ dicsősége"
- figyelmeztették egykor a pápaválasztáskor a pápákat, elégetve
pásztorbotjukon egy könnyű vászonanyagot, hogy ha majd lekerülnek a "magas
polcról", ők is csak egyszerű emberek, könyvtárlátogatók  lesznek. Persze
csak egy vagyok az elmúlt hatvan évben a salgótarjáni Helyismereti Külön
Gyűjteményben dolgozóknak.  Tudom azonban, hogy a tudás, a tapasztalt
megmarad, s ez mondatja velem azt is ki, hogy a legnehezebb helyzetben is, a
legsúlyosabb elvonások közepette is van lehetőség a szakmai minimumok
teljesítésre, az olvasók, kutatók szolgálatára.

 

Nagyon sokat tanultam tőletek az elmúlt évtizedek helyismereti
konferenciáin, hallgatva előadásokat, megismerve a városi és megyei
könyvtárak helyismereti kiadványait és megtekintve a helyismereti szobákat,
különtermeket, szinteket. Dr Bényei Miklós tanár úr könyvei a helyismereti
munkáról nap mint nap segítettek engem is és kollégáimat is. 

Remélem, Jászberényben találkozunk egy újabb nagyszerű programon.

 

Üdvözlettel Bódi Györgyné dr. 

 

 

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/hksz-l/attachments/20100217/d3c5a731/attachment.htm>


További információk a(z) Hksz-l levelezőlistáról