<HTML><HEAD></HEAD>
<BODY dir=ltr>
<DIV dir=ltr>
<DIV style="FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000; FONT-SIZE: 12pt">
<P style="LINE-HEIGHT: 18pt; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><FONT
face="Times New Roman">Sokféle modernitás, sokféle modern nő
Magyarországon</FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 18pt; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><FONT
face="Times New Roman"></FONT> </P>
<P style="LINE-HEIGHT: 18pt; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><FONT
face="Times New Roman">A sokféle modernitásról és a modern nő század eleji
magyarországi típusairól rendezett egész napos konferenciát az ELTE BTK Új- és
Jelenkori Történeti Tanszéke és a Magyar Történelmi Társulat Nőtörténeti és
társadalmi nemek szakosztálya. A tanácskozás apropóját az adta, hogy 1913-ban
Budapesten rendezte VII. kongresszusát a Nők Választójogi
Világszövetsége.</FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 18pt; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><FONT
face="Times New Roman">A sikeres rendezvényt (amelyen körülbelül 150-160
hallgató vett részt) Erdődy Gábor, tanszékvezető egyetemi tanár, az Eötvös
Loránd Tudományegyetem rektor-helyettes nyitotta meg. Elsősorban a női
választójog kérdéséről beszélt. Kiemelte: ennek támogatói között a 20. század
első felében sokféle pártállású, világnézetű politikust megtalálunk, liberálist,
konzervatívot, keresztényszocialistát, kisgazdát és szociáldemokratát is. Az
1913-as kongresszus megnyitóján például részt vett és felszólalt a vallás- és
közoktatásügyi miniszter is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a női választójog a
demokratizálás általános folyamatában értelmezendő, és ebben komoly jelentősége
van az 1918. évi I. néptörvénynek, amely először biztosította a nőknek ezt a
jogot.</FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 18pt; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><FONT
face="Times New Roman">A bevezető előadást Pető Andrea (Közép-európai Egyetem)
tartotta a nőtörténetírásról és annak magyarországi helyzetéről, lehetőségeiről.
Szólt például az igazság-paradigma, a nemzeti értelmezési keret és a
nőtörténetírás, illetve a társadalmi nemek története viszonyáról – abból a
szempontból is vizsgálva ezek kölcsönhatását, hogy a nőtörténet és a gender
milyen módon érhetne el kedvezőbb pozíciót a történetíráson belül.</FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 18pt; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><FONT
face="Times New Roman">A következő két előadó, Nagy Beáta (Budapesti Corvinus
Egyetem) és Bódy Zsombor (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a modern nő
társadalomtörténetét a munkavégzés, illetve a fogyasztási szokások változása, a
család mint fogyasztási egység, fogyasztási közösség szempontjából elemezte.
Acsády Judit (MTA TK Szociológiai Intézet) a nemek konzervatív és feminista
konstrukcióit vizsgálta század eleji szövegek alapján, Sárai Szabó Katalin
(Ráday Gyűjtemény) pedig a konzervatív és vallási nőszervezetek és aktivisták
változó viszonyát a női választójoghoz. Utóbbi előadó részletesen tárgyalta a
normakövető emancipáció jelenségét, valamint a konzervatív nők különféle,
egymástól eltérő viszonyát a modernizációhoz, a nemi szerepek
változásaihoz.</FONT></P>
<P style="LINE-HEIGHT: 18pt; MARGIN: 0cm 0cm 0pt" class=MsoNormal><FONT
face="Times New Roman">A délutáni szekcióban Madarász Anita (ELTE) az angol női
választójogi mozgalom irányzatainak 1914 előtti történetéről tartott előadást,
míg Szécsényi Mihály magáról az 1913-as kongresszusról, részletesen is tárgyalva
az angol szüfrazsettek és a magyar szociáldemokraták viszonyát az eseményhez,
illetve hatását a kongresszus munkájára. Lugosi András (Budapest Főváros
Levéltára) és Menyhért Anna (ELTE) a modern nők irodalmi reprezentációjáról
beszélt regényeket és újságcikkeket, kritikákat elemezve. A záró előadást Sipos
Balázs (ELTE) tartotta, aki a modern nők és a női politizálás helyzetét
tekintette át a Horthy-kor Magyarországán.</FONT></P>
<DIV style="FONT-FAMILY: 'Calibri'; COLOR: #000000; FONT-SIZE: 12pt">Prof. Dr.
habil. Andrea
Peto<BR><BR>http://www.ceu.hu/profiles/faculty/andrea_peto<BR>Papers available
at: http://ceu.academia.edu/AndreaPeto</DIV></DIV></DIV></BODY></HTML>