Magyarok és melegek

2003. Feb. 12., Sze, 15:36:53 CET

http://index.hu/velvet/v-onleany/v-portre/magyarmeleg1/

Magyarok és melegek
Elsõ rész: A hazai melegszervezetek

Mesterházy Lili 

2003. február 12., szerda 
Melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transznemûek. Azért lennének 'mások', mert 'máshogy' szeretnek? Milyen a melegek helyzete Magyarországon? Milyen hazai csoportok mûködnek országszerte? 

a.. Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság 

A Lambda 1991 februárjában alakult, tizenegy fõvel. A név, a görög ábécé tizenegyedik betûje, egyike a három, nemzetközileg ismert meleg jelképnek. (A másik kettõ a rózsaszín háromszög és a szivárványszín lobogó.) A társaság célja az volt, hogy a Mások címû, kulturális és érdekvédelmi meleg folyóiratot megjelentessék. Már 1989-ben szamizdat formájában elkészültek az elsõ számok, akkor még fénymásolt, stencilezett oldalakon. 

Láner László, a Mások fõmunkatársa elmondta, hogy az elsõ hivatalos szám 1991 áprilisában jelent meg, és azóta is minden hónapban kapható a nagyobb újságos pavilonokban, szerte az országban. Külön szerkesztõség nincs, egy magánlakáson folyik a szerkesztõségi munka, a munkatársak ingyen szerkesztik a lapot. 

Képregény 

"Ez az egyetlen magyarországi meleg folyóirat. 5000 példányban jelenik meg. Hírek itthonról és a nagyvilágból, írások meleg témájú könyvekrõl, filmekrõl, interjúk melegekkel és nem melegekkel, novellák és programajánlók olvashatók a Másokban. Minden számunkban több száz apróhirdetés jelenik meg, ez nem csak társkeresõ, hanem állás- és lakáshirdetéseket is jelent. A márciusi számban pedig valami újjal jelentkezünk: elindul az elsõ meleg képregény-sorozat." 

            Bejegyzett melegszervezetek  
            Homérosz - 1987 (megszûnt) 
            Lambda - 1991 

            Háttér - 1996 

            DAMKÖR - 1999 

            Labrisz - 1999 

            Szivárvány Misszió - 2001 

            Szimpozion - 2002 

Világnap, Piknik, Fesztivál 

László elmondta, hogy azokban az években, amikor a Homérosz már megszûnt, az új meleg szervezetek pedig még nem alakultak meg, a Lambda a Mások kiadásán kívül sok más feladatot is betöltött: 1992-ben õk rendezték meg például Magyarországon az elsõ AIDS világnapi felvonulást. 

"Nagyon új dolog volt még ez akkor. Alig tizenegy-tizenkét ember, transzparensekkel és egy koporsóval vonultunk. Sokan meglepõdtek, nem értették, mit akarunk. Nem beszéltek akkoriban az AIDS-rõl, nem nagyon tudták, hogy december 1-je az AIDS elleni küzdelem világnapja. Ma már sokkal többen vesznek részt ezekben a programokban, amelyek évrõl évre változnak: fáklyás felvonulással, filmvetítésekkel emlékeznek az AIDS elleni küzdelemrõl és a betegség áldozatairól." 

A Lambda kezdeményezése volt a kilencvenes évek elején a 'Pink Piknik'. Ezek nyilvános meleg összejövetelek voltak, amelyeket a Budai hegyekben, egy tisztáson tartottak, és ahová a sajtó képviselõit is elhívták. A Lambda egyik fõszervezõje volt az elsõ magyar Gay Pride - felvonulásnak (Meleg Büszkeség Napi-menetnek) is 1997-ben. 

a.. Háttér Társaság a Melegekért 
"A Háttér Társaság a Melegekért 1995-ben alakult." kezdi Solymár Ildikó, a szervezet egyik ügyvivõje. "Ma az ország legnagyobb meleg és leszbikus civil szervezete. 1987-ben jegyezték be az elsõ meleg szervezetet, ez volt a Homérosz. Aztán 1991-ben alapították meg a Lambdát. A harmadik bejegyzett szervezet volt a Háttér, akkor még úgy hívták, hogy Háttér Baráti Társaság a Homoszexuálisokért. 1997-tõl a 'homoszexuális' szót felváltotta a 'meleg', majd 2001 júniusában Háttér Társaság a Melegekért lett az egyesület neve." 

Hõskor, hõsjelen 

"Az elsõ idõkben sokkal fontosabb volt, hogy ezt a közhasznú tevékenységet végzõ csapatot nagyrészt a jó informális kapcsolatok tartották össze. Beindult a segélyvonal. Egy magánlakásra irányították át a telefonokat, kaptak egy kis képzést elõtte és aztán remegve várták az elsõ hívásokat. Ez volt a hõskor, volt ennek valami vadromantikája. Aztán, iszonyatosan sok munkával, lassan beindult a dolog. Nem volt könnyû. Három éve például majdnem kicsúszott alólunk az iroda." 

"Jelenleg HIV/AIDS megelõzõ és jogsegély szolgálatot is mûködtetünk, és több kisebb programunk is van, mint például a könyvtár, az archívum. Minden a pénzen múlik; azon, hogy milyen támogatásokat tudunk szerezni. A Háttér demokrácia- és társadalom-fejlesztési programokra pályázik. Támogatást kaptunk már a PHARE-Lien-tõl újszerû civil szolgáltatás mûködtetésére, és a PHARE-Demokrácia Mikroprojekt segített kiadvány kivitelezésében. A jogsegély-programunknak például a Nyílt Társadalom Intézet a támogatója, de a kanadai és a holland nagykövetségtõl is kaptunk pénzt kiadványokra, illetve stratégiai tervezésre." 

Terry Black 

            Terry Black  

"A Háttér célcsoportjai a melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transznemûek. Személyesen nem keresünk meg senkit. Terry Black fel volt háborodva, hogy a Háttér nem segített neki, amikor szüksége lett volna rá. Ez nem így mûködik. Ha valakinek segítségre van szüksége, jelentkezik nálunk. Mi nem megyünk oda senkihez, hogy "Bocsánat, hallottuk, hogy valami probléma van, segíthetünk?" Van segélyvonalunk, honlapunk, e-mail címünk. A mi dolgunk az, hogy ezeket az információkat elérhetõvé tegyük. Én például annak idején az Interneten találtam meg a honlapot." - meséli Ildikó. 

"Akkor még vidéken voltam diák, aztán felköltöztem Budapestre és bekapcsolódtam a szervezet munkájába. Az embert értelmiséginek nevelik, és azt nyomatják a fejébe, nagyon helyesen, hogy törõdjön a világgal, és hogy õ maga is meg tudja a világot változtatni... Sok idõt töltök ezzel. Napközben dolgozom és utána késõ estig a szervezet ügyeit intézem. Pályázatokat, leveleket írunk, az anyagi ügyek, PR-tevékenység - rengeteg munka. Összesen hatvan tagunk van. Ez aktív tagságot jelent: mindenki tesz valamit azért, hogy mûködjenek a programjaink." 

"Mindenki saját magáról beszél..." 

"Természetesen mindenkit nagyon szívesen várunk, heterókat is. Nem arról szól az életünk, hogy ki a buzi, meg ki nem. Attól, mert egy meleg szervezetrõl van szó, még nem feltétlenül meleg minden tagunk. Ez egy rossz beidegzõdés. Ha én állatokat védek, akkor én állat vagyok? Sehol máshol nem mûködik ez a kivetítés, csak a szexualitással kapcsolatos dolgokban. Nem értem, miért. A legutóbbi meleg felvonuláson, a Fesztiválon rengeteg heteró volt. A nénikék meg a bácsikák kiálltak az út szélére és nézték a vidám felvonuló tömeget, olvasták a transzparenseket." 

"A Fesztivál részben kulturális, részben polgárjogi program. Figyelemfelkeltés. Csak az a baj, hogy senki nem veszi észre, hogy mindenki ezt teszi, mert mindig saját magáról beszél. Az egész világ saját magáról beszél, de ha a melegekrõl elhangzik négy szó, akkor már halljuk, hogy "Na, megint a buzik!..." Miközben az ötezer esküvõi ruhaszalon, a csókolózó párok a plakátokon senkinek nem tûnnek fel." 

"Olyan, mintha az egész heteró világ egyfolytában fesztiválozna, és ha egyszer van egy meleg program, akkor rengetegen felháborodnak. Vannak olyan dolgok, amelyek természetesnek tûnnek, és vannak olyan dolgok, amibõl kevesebb van, és ezért nem tûnnek természetesnek. Sok ember képtelen ezt belátni. Vad és jogtalan támadások érik vagy az egyesületet, vagy a melegeket. Ilyen volt a Sziget-botrány is." 

Sok kicsi 

"A Sziget-ügy jégtörõként mûködött. Akkor hirtelen komoly civil szervezeti kapcsolataink lettek, például a Zöld Fiatalokkal, a különbözõ roma szervezetekkel. Azóta odafigyelünk, és segítünk egymásnak. A Zöldek hagyományosan támogatják a meleg szervezkedéseket. Ez jó út a társadalmi elfogadottság növelésre. A nagy nyilvánosság számára idõvel talán inkább a civil kezdeményezések lesznek szembe tûnõek, és nem csak a bárkultúra marad meg, és az amúgy nagyon fontos transzvesztiták. Nem csak errõl szól a dolog. Legyen kicsit közelebb az egész a valósághoz. Ha valaki manapság elképzel egy meleget, még mindig valamilyen szélsõségre gondol." 

Álom 

"Van egy álmunk, hogy legyen egy meleg közösségi ház. Bécsben úgy hívják, Roza Villa, Amszterdamban is van ilyen, Rotterdamban is. Nagyon pici, egy társalgóval, egy bárral, két mosdóval. Nálunk lenne egy könyvtár, külön szoba a jogsegélynek, ahol lehetne fogadni a kérdezõket. Esetleg egy négy-öt szobás lakással már el lehetne indulni. A cél a közösségépítés. Ez más, mint a bulik. Lenne, mondjuk, minden napra egy szöveg, azt fel lehetne olvasni, beszélgetni egy tea mellett. Pezsgõ kulturális életre lenne lehetõség. Vannak idõs melegek is, akikrõl rendszeresen elfeledkeznek. Ha meglesz a közösségi ház, akkor nekik is lehet majd valamifajta 'napközi otthont' szervezni, ahová be tudnak ülni, és jól érzik magukat." 

a.. Dél-Alföldi Meleg Baráti Kör (DAMKÖR) 
A DAMKÖR az elsõ és eddig egyetlen bejegyzett vidéki meleg szervezet az országban. Idén tavasszal lesz négy éve, hogy megalakultak. Szabó Tibor, a szervezet egyik alapítója elmondta, hogy 2000 novemberében létrehozták a Szegedi Egyetemi Meleg Kört, melynek keretében minden kedden találkoznak, és meleg témákról beszélgetnek. 

"Fontos, hogy legyen egy hely, ahol össze tudunk jönni, és lehet beszélgetni, ami nem egy diszkó, vagy egy bár. A beszélgetés témája gyakorlatilag bármi lehet - nemcsak az, ami a melegséggel összefügg, de gyakori téma a vallás és melegség, az önelfogadás, annak nehézségei és szintjei, házasság, örökbefogadás, munkahelyi, családi konfliktusok, filmek. Amikor van pénzünk, hívunk vendégelõadót is. Tavaly a Soros Alapítványtól kaptunk támogatást, ebbõl van névjegykártyánk, csináltattunk matricákat, plakátokat, és újságokban hirdettük magunkat. Ez egy kicsi, de lelkes csapat. A törzsgárda tíz emberbõl áll. Mindig jönnek újak is, összesen kb. húsz ember vesz részt egy-egy összejövetelen. Családias a hangulat." 

"Mi van abban a zárt borítékban?" 

"Sajnálom, hogy ilyen kevesen vagyunk vidéken. Ha van valamilyen program, akkor ahhoz általában fel kell utaznunk Budapestre. Mostanában kezdenek a melegbárok megjelenni a vidéki városokban, de nincs olyan sok. Nehéz felvenni a kapcsolatot azokkal a melegekkel, akik kistelepüléseken, falvakban élnek, különösen, ha nincs kapcsolatuk a meleg világgal. Azt hiszem, egyetlen lehetõségük, ha havonta egyszer meghallgatják a Petõfi Rádióban az Önazonost, ami egy havonta egyszer jelentkezõ meleg érdekvédelmi rádiómûsor. A Másokat nem biztos, hogy meg merik rendelni, mert úgyis megkérdezik tõlük, hogy "Mi van abban a zárt borítékban?" 

"Vidéken melegként élni csak akkor jó, ha az ember a párjával él. A DAMKÖRbe elsõsorban sajnos csak szegediek járnak, de a nevünkben benne van az a törekvésünk, hogy más vidéki városokból származó melegeket is szeretnénk elérni. Amikor alakultunk, én például nem Szegeden éltem, hanem Békéscsabán, de tudtam, hogy ott nem fog összejönni a dolog, mert nem ismertem senkit. Nem voltak barátaim és magányos voltam. Így hát Szegedre költöztem, feladtam egy hirdetést a Másokban, és elkezdtek jönni az emberek." 

Klebelsberg Kunó és a szalámi 

"Amikor indultunk, sok botrányunk volt. Volt a Szegedi Egyetemen egy negyven éves múltra visszatekintõ egyetemi lap, a Szegedi Egyetem, amit a kommunikáció-szakosok írtak. Amikor megalakult a Meleg Kör, megkerestük õket azzal, hogy közölnék-e a hirdetésünket. Megjelent a hirdetés, mire négy számmal késõbb felfüggesztették a lap mûködését. Az Egyetemi Tanács nem támogatta többé, sõt pletykák szerint a meleg kör megszüntetését is fontolóra vették. Más karokról is támadtak bennünket. A Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola lapjában például egy ledéren öltözött hölgy volt látható, a hölgy mellé pedig odaírták, hogy "Nekünk nincs melegünk!". Egy másik cikkük azt a hírt boncolgatta, hogy "Egyetemi meleg kör létesült Klebelsberg Kunó és a Pick Szeged városában." Nagyon fura volt. Mára azért elcsitultak a viharok." 

"Tavaly õsszel beadtunk egy kérelmet a Szegedi Egyetem rektor-helyetteséhez, hogy jegyezzenek be minket egyetemi körnek. Azt a választ kaptuk, hogy egy meleg kör nem illik bele az egyetem profiljába, és ezért részérõl "a bejegyzés nem igényel további intézkedést". Nem mindegy, hogy a hatalom felülrõl mit diktál. Ha a hatalom azt diktálja, hogy szabad úgy élned, ahogy szeretnél, akkor azt gondolom, hogy akkor az emberek valamennyire jobban megengedik ezt egymásnak is. A Tarlós-ügy idején senki nem mondta neki felülrõl, hogy "Öreg, te egy szélsõséges, homofób ember vagy." 

"Ahhoz képest, hogy mennyi meleg ember van Magyarországon, nagyon keveset foglalkozik a média a témával. Azt gondolom, hogy beleférne az, hogy heti egy óra TV-mûsor, rádiómûsor foglalkozzon a melegekkel. Nekünk is ugyanolyan fontos a magunk identitása, mint bármelyik nemzeti kisebbségnek, vagy egyéb társadalmi csoportnak. Ebbõl a szempontból nem igazán különbözünk a bélyeggyûjtõktõl, vagy az énekkarban éneklõktõl. Nem viszem az utcára a hálószobám dolgait, nem kell, hogy szeressenek, csak azt szeretném, hogy fogadják el azt, hogy én ilyen vagyok. Hogy meleg vagyok." 

Ami jó 

"Visszatekintve látom, hogy azok, akik elõször, félve eljöttek a Meleg Körbe, idõ után megerõsödtek. Nagyon büszke vagyok arra, hogy sok embernek voltam az elsõ az életében. Nem szexuálisan. Beszélgettünk, segítettem neki, elvittem a Körbe. Akár meg se szólalt, csak ült és figyelt. Nagyon nagy szó ez, jó dolog. Sokan találtak maguknak komoly kapcsolatot, barátokat. Jó, hogy ha mások is látják ezt, attól függetlenül, hogy nem ismerik a meleg világot. Jó, ha látják azt, hogy egy meleg embernek ez sokat adhat." 

a.. Labrisz Leszbikus Egyesület 

1996-ban indultak az úgynevezett Labrisz-estek. (A labrisz a mondabeli amazonok kétélû bárdja, népszerû leszbikus szimbólum.) Ezeket az esteket néhány leszbikus nõ hirdette meg a Meleg Fesztiválon. A szervezõk meglepetésére az elsõ Labrisz-estre nagyon sok leszbikus nõ ment el. Azóta is minden hónap elsõ péntekén összejön a beszélgetõ-csoport. 

Megjelent a Labrisz címû újság is, ami akkor négy számot ért meg. Azért, hogy a lap rendszeresen tudjon megjelenni, pályáztak egy amerikai szervezethez, és nyertek is egy összeget a célra. Így indult minden: be kellett jegyeztetni a szervezetet, hogy pályázhassanak. A pénzbõl végül könyvet jelentettek meg, így indult a máig is létezõ Labrisz-könyvek sorozat, mely keretében eddig két könyvet adtunk ki a Leszbikus tér/erõ címût, és a Szembeszél - leszbikusok a szépirodalombant. Idén márciusban jelenik meg a sorozat harmadik kötete Elõhívott önarcképek - leszbikus nõk önéletírásai címmel. 

A Labrisz Leszbikus Egyesületet 1999-ben jegyezték be hivatalosan és mai napig az egyetlen leszbikus szervezet Magyarországon. Huszonnégy aktív tagja van. Mindenki önkéntesként vesz részt a szervezet munkájában. A Labrisznak nincs irodája, programjaikat pedig fõleg külföldi pályázatokon nyert pénzekbõl valósítják meg. 

Labrisz-estek 

"Igyekszünk egyre profibb módon megszervezni a Labrisz-esteket, érdekes témákkal várjuk a résztvevõket." meséli Helga, a szervezet egyik választmányi tagja. "Nagyon sok nõ, a honlapról értesül rendezvényeinkrõl vagy felhívja a Meleg Háttér információs szolgálatát, és ott megtudhatja a Labrisz-estek helyszínét és idõpontját. Eljön és megnézi. Itt sok információhoz juthat, emberekkel találkozik és így innen már könnyebb a továbblépés." 

"A témákat fél évre elõre meghirdetjük a honlapunkon. A februári témánk például arról szól, hogyha leszbikus nõként kell orvoshoz menned, akár nõgyógyászhoz, akár bármilyen más szakorvoshoz, ott mennyire tudod elmondani, hogy leszbikus vagy. Ez felvethet problémákat. A márciusi témánk az AIDS és a nõk, áprilisban pedig egy diavetítéssel egybekötött irodalmi felolvasóestet tartunk 'Leszbikus portrék' címmel. Egy-egy ilyen összejövetelen körülbelül 50 nõ gyûlik össze." 

Már nem 'nagy szám' a melegség 

"Az egyesület egy másik tevékenysége 2000-ben indult az Európai Unió PHARE Mikroprojektje támogatásával, a 'Melegség és megismerés - program'. A program abból áll, hogy levelélben értesítettük az ország összes középiskoláját, hogy szívesen elmegyünk beszélgetni a melegségrõl. Általában ketten mennek, egy meleg férfi és egy leszbikus nõ. A cél az, hogy segítsen olyan környezetet teremteni az iskolákban, diákok és tanárok számára egyaránt, ahol tiszteletben tartanak mindenféle másságot, és ahol a meleg, leszbikus és biszexuális vonzalmai miatt senkit sem érhet semmilyen formában bántalmazás." 

"'Kik azok a melegek? Hol vannak a melegek? Hogy lehet felismerni õket? Mi a homofóbia?' Mit tehetnek a diákok akkor, ha valakit homofób megjegyzés ér. Kiderült, hogy a középiskolai korosztálynak már nem 'nagy szám' az, hogy vannak melegek, és hogy melegek mindenhol vannak. Inkább a középkorúak, a tanárok, a szülõk fejében él az, hogy a melegektõl félni kell. Kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy nem a szexualitásról szólnak ezek az órák, hanem a meleg létrõl és a toleranciáról. Azóta folyamatosan be lehet kapcsolódni ebbe a programba - ha hívnak, megyünk." 

"2002-ben jelentettük meg a 'Már nem tabu - tanári kézikönyv a melegekrõl, leszbikusokról, biszexuálisokról, transznemûekrõl' címû könyvünket. Az ország összes középiskolájába elküldtük a megrendelõlapot - ez 1300 iskolát jelent - és nyolcvanan meg is rendelték. Lehet, hogy kevésnek tûnik ez a szám, de kezdeti lépésnek ezt is sikerként könyveltük el." 

a.. Szivárvány Misszió Alapítvány 
Az Alapítványt három melegszervezet, a Háttér, a Labrisz és a Lambda hozták létre. Céljuk a melegek, leszbikusok, biszexuálisok, transznemûek közösségi, kulturális és érdekvédelmi tevékenységének támogatása. Kiemelt célkitûzései közé tartozik az évenként megrendezésre kerülõ Meleg és Leszbikus Fesztivál és az ehhez kapcsolódó Meleg Büszkeség Nap eseményeinek megszervezése. 

a.. Szimpozion Baráti Társaság 
A Szimpozion a legfrissebb hazai melegszervezet; 2002 márciusában alakult. "Ez egy baráti társaság." - meséli Kuszing Gábor, az alapító. "Azzal a céllal jött létre, hogy szabadidõs tevékenységeket szervezzen meleg, leszbikus, biszexuális és transznemû fiatalok számára. Kirándulni járunk, tollasozni, kosarazni." 

"Van egy klubunk, ahol minden második szombaton összejövünk, ez 50-100 résztvevõt jelent. Tudatos célunk, hogy az összejöveteleken minél nagyobb számban jelenjenek meg leszbikusok nõk is, akik egyfajta kisebbség a kisebbségek között, hiszen a legtöbb meleg szórakozóhelyen nagy többségben vannak a férfiak. Zenés programok, beszélgetések, elõadások váltják egymást. Legutóbb például a Sydney-ben megrendezett Meleg Olimpia magyar aranyérmesei voltak a vendégeink." 

A bárokon túl 

"Korábban is volt klubélet, de valahogy megfeneklett. Komolyabban akartuk csinálni, ezért hoztunk létre egy jogi szervezetet. Szükség van az ilyen kezdeményezésekre, mert tapasztalatom szerint a meleg fiatalok meglehetõsen elszigeteltnek érzik magukat. A meleg bárok egy bizonyos típusú szórakozásra alkalmasak, azaz, ha valaki táncolni, iszogatni szeretne, arra megfelelnek. Ha azonban valakinek valami másra lenne szüksége, akkor nagyon korlátozottak a lehetõségek." 

     Melegek és leszbikusok Oroszországban 
     EuroPride fesztivál Manchesterben 
     Hollywood retteg a meleg szerepektõl? 
     Férfiak csókja a világon elõször egy reklámfilmben 
     Vatikáni offenzíva a szexuális szabadság ellen 
     Az angol leszbikus tanárnõ beperelte a gyalázkodó diákokat 
     Belgiumban házasodhatnak az azonos nemûek 

     Melegek: miért baj? 
     Leszbikus- és melegfesztivál Budapesten 

     A Mások honlapja 
     A Háttér honlapja 
     A DAMKÖR honlapja 
     A Labrisz honlapja 
     A Szivárvány Misszió honlapja 
     A Szimpozion honlapja 