Nem lesz törvény a családon belüli eroszak ellen

[Roszol János]

Nem lesz törvény a családon belüli eroszak ellen

NSZ . 2003. február 6. . Szerzo: Varró Szilvia


      Az igazságügyi, az ifjúsági és a belügyi tárca mellett a Legfelsobb Bíróság és a Legfobb Ügyészség sem támogatja kormánypárti képviseloknek a családon belüli eroszak megelozésével kapcsolatos önálló indítványát. A családon belüli eroszak kezelése az Igazságügyi Minisztérium szerint elsosorban nem a büntetojog feladata, és nem szükséges bevezetni új tényállást sem; a jogalkotás céljának a tárca a családi béke és a békés együttélés helyreállítását tartja. 
     
      Az Igazságügyi Minisztériumhoz (IM) hasonlóan a Belügyminisztérium, az ifjúsági tárca, a Legfelsobb Bíróság és a Legfobb Ügyészség sem támogatja Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Vadai Ágnes (MSZP) tavaly decemberben benyújtott határozattervezetét - derült ki egy tegnapi közigazgatási államtitkári értekezleten. A két képviselo családon belüli eroszak elnevezés alatt új törvényi tényállás beiktatását, úgynevezett távoltartó rendelkezések bevezetését szorgalmazzák, emellett büntetni rendelnék az ún. fenyegeto zaklatást. A családon belüli eroszak eseteiben pedig soron kívüli eljárást biztosítanának az eroszak áldozatai számára.

      Egy igazságügyi minisztériumi eloterjesztés szerint a családon belüli eroszak kezelése elsosorban "nem a büntetojog feladata", mert ezekben az esetekben a jogalkotót nem az a cél vezérli, hogy "végérvényesen megbontsa a családot", hanem az, hogy a "családi békét, kommunikációt, békés együttélést helyreállítsa".

      Az eloterjesztés szerint a bünteto törvénykönyv lehetové teszi a családon belüli eroszak szankcionálását, egy új tényállás bevezetése alkotmányos szempontból problematikus lenne. A családon belüli eroszak elleni hatékony fellépéshez az IM szerint nem szükséges buncselekménynek nyilvánítani a fenyegeto zaklatást, és nincs szükség a büntetojognak, mint végso eszköznek az igénybevételére. Az IM szerint a hatóságok és bíróságok elotti gyorsított eljárás biztosítása sem értelmezheto.

      A minisztériumi eloterjesztés megfontolandónak tartja viszont a több európai államban sikerrel alkalmazott távoltartó rendelkezések bevezetését, ám azt csak törvényi szintu szabályozással tartja megoldhatónak. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a gyámhatóságok esetleges aktívabb bevonásának lehetoségét.

      A képviselok által felvetett, családon belüli eroszak megelozését célzó országos kampánnyal kapcsolatban az eloterjesztok megjegyzik, hogy a kormánynak nincsenek ilyen eszközei, ám támogatja a felvilágosító kiadványok létrehozását és terjesztését. Az eloterjesztés szerint nem szerepelhet az országgyulési határozatban, hogy az Országgyulés felismerte volna a "hatóságok és a bíróságok munkájában tapasztalható tudatlanságot, illetve érdektelenséget", mert a törvényhozás nem minosítheti a bíróságok munkáját.

      Ismeretes, hogy a Noi és Gyermekjogi Kutató Köpont vezetésével tavaly jogvédo szervezetek aláírásgyujtést kezdtek a családon belüli eroszak áldozatainak hatékonyabb védelme érdekében, mert úgy vélték, a jelenlegi szabályozás erre nem alkalmas. Bárándy Péter igazságügy-miniszter ezzel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott: nincs szükség új bünteto jogszabályra, ám a bevált külföldi minták átvételét elképzelhetonek nevezte. Igazságügyi minisztériumi forrásaink szerint a sajtóban nagy port felvert esetek büntethetoek a hatályos törvények alapján.

      Wirth Judit, a Nok a Nokért Együtt az Eroszak Ellen nojogi szervezet munkatársa szerint a büntetojognak a családon belüli eroszak esetében nem az a feladata, hogy megbontson vagy együtt tartson családokat, ahogy azt az eloterjesztés írja, hanem hogy üldözze a buncselekmények elkövetoit és védje az áldozatokat. Szerinte a jelenlegi hiányos szabályozás épp a hatóságoknak ad alkalmat visszaélésekre vagy mulasztásokra; az eloterjesztés szemlélete pedig ellentétben áll az összes vonatkozó nemzetközi normával és ajánlással.

      Morvai Krisztina, a Noi és Gyermekjogi Kutató Központ vezetoje szerint a képviseloi indítvány komplex stratégia bevezetésérol szól, az elutasítás után pedig kérdés, hogyan kívánja kezelni a kormány a családon belüli eroszakot, amelynek következményeibe háromnaponként belehal valaki Magyarországon.

     
      A családon belüli eroszakkal kapcsolatos panaszt nyújtott be a magyar állam ellen a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon egy egri no. Ez az elso ilyen beadvány Magyarországról. A Habeas Corpus magyar emberjogi szervezet beadványa szerint a magyar állam több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Azzal, hogy a hatóságok csak a férfinak okozott sérülést vették komolyan, az általa éveken át elkövetett buncselekményeket pedig nem vizsgálták érdemben, megsértették a házastársak egyenjogúságát, diszkriminálták a not.