vonja vissza a kormany az antidiszkriminacios torvenytervezetet

[Magyar Noi Erdekervenyesito Szovetseg]

Közlemény

A 41 tagszervezetet tömörítő Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslatot, és azt dolgozza át oly módon, hogy alkalmassá váljék a nők jogainak hatékony védelmére.

Mint korábbi közleményünkben kifejtettük (ld. háttéranyag), az antidiszkriminációs törvénytervezet alkalmatlan a nők esélyegyenlőségének elősegítésére, a nők jogainak előmozdítására. Felszólítjuk a Magyar Szocialista Pártot és Szabad Demokraták Szövetségét, hogy amennyiben a kormány e javaslatot nem vonja vissza, azt a Parlamentben ne szavazzák meg!

Kérjük a női választókat, hogy kövessék figyelemmel a pártok tevékenységét, és magatartását az antidiszkriminációs törvénytervezetre vonatkozóan, és általában a női jogok biztosítása terén.

Kérjük, hogy a szakszervezetek női tagozatai, a Női Érdekben nem tag nőszervezetek, a többi női érdekképviseleti- és ernyőszervezet csatlakozzék a törvényjavaslat visszavonását szorgalmazó felszólításhoz, és ezzel is fejezze ki, hogy a nők számára hatékony jogvédelmet igényel.

Wirth Judit
a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke


Bp. 2003. december 18.


---------------------------------------------------

Háttéranyag:

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség bírálata és javaslatai az antidiszkriminációs törvényhez (Kiadva: 2003. 11. 29.)

Mint ismeretes, a kormány benyújtotta az Országgyűléshez az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslatot (szakmai nevén "általános antidiszkriminációs törvény"). A 40 tagszervezetet számláló Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Női Érdek) a mai napon eljuttatta az országgyűlési frakciókhoz a törvényjavaslatról a nők emberi jogainak szempontjai alapján írott bírálatát és javaslatait.

Noha a Női Érdek helyesli az általános antidiszkriminációs törvény alkotásának szándékát, úgy ítéli, hogy a kormány törvénytervezete nem alkalmas a nők emberi jogai érvényesülése terén minőségi változások elérésére. Hangsúlyozzuk ezért: Nem elég, ha a törvény általánosnak látszik, valóságosan is annak kell lennie.

A tervezet ugyanis figyelmen kívül hagyja a nőket érő diszkriminációk sajátosságait, az azokkal szembeni jogvédelem fontos elemeit, melyeket egyebek között épp a törvénytervezet által hivatkozott EU-irányelvek írnak elő.

A parlamenti pártokhoz eljuttatott bírálat számos ponton rámutat: a törvénytervezet készítői következetesen nem vették figyelembe az ENSZ nőjogi egyezményét, a CEDAW Egyezményt és az Egyezmény által felállított Bizottság ajánlásait, Magyarországnak szóló felszólításait. A törvénytervezet a diszkrimináció fogalmát az ENSZ-ben alkotott definícióhoz képest szűkebben értelmezi.

Ennek következtében a törvényjavaslat nem érinti a nők elleni diszkrimináció számos nagy területét. Sem az igazságszolgáltatás során nők által elszenvedett diszkriminációkra, sem a nőkkel szemben közvetlenül vagy közvetetten diszkriminatív hatályos magyar törvények által indukált hátrányos megkülönböztetésekre nem terjed ki a tervezet alapkoncepciója. Ez rendkívül súlyos hiányosság. Nem várható a nők elleni, egyedi diszkriminációs aktusokkal szembeni fellépéstől a nők jogegyenlőségének lényeges erősödése mindaddig, amíg ezeket a diszkriminációkat napról napra újratermelik a törvényekben és az igazságszolgáltatás szokásos gyakorlataiban rejlő közvetlen és közvetett különbségtételek.

A törvényhozókhoz eljuttatott összeállításban a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 98 javaslatot tett az antidiszkriminációs törvénytervezet módosítására, illetve kiegészítésére.

Ezek nagyobbrészt
- a munkahelyeken és az oktatási intézményekben elszenvedett szexuális zaklatás valamennyi formájának hathatós szankcionálására,
- a sértettek jogérvényesítését elősegítő intézkedésekre, például védelmi intézkedésekre, jóvátételi díj fizetésére és a jogvédő szervezetek működésének serkentésére,
- a roma nők emberi jogi helyzetének feltárására,
- a diszkrimináció megállapíthatósága törvénybe foglalandó ismérveinek, a törvény hatókörének és a bizonyítási szabályoknak a vonatkozó EU-irányelvekkel és az ENSZ CEDAW Egyezményével összhangba hozására,
- a diszkriminatív törvények felülvizsgálatának intézményesítésére,
- a bíróságokon előforduló diszkriminációk megfellebbezhetővé, illetve kutathatóvá tételére,
- a rendőrségi diszkriminációk elleni konkrét szabályozásra,
- a törvénytervezet jónéhány pongyola, sokféleképp értelmezhető szabályának kiigazítására,
- az antidiszkriminációs hatóságnak az Országgyűlés által történő létrehozására,
- a kisebbségellenes gyűlöletbeszéd polgári jogi eszközökkel történő szankcionálhatóságára irányulnak, valamint
- a nők elleni diszkriminációknak a törvénytervezet által nem érintett nagy területeivel kapcsolatos további jogalkotási feladatokra hívják fel a Parlament figyelmét (nők elleni családon belüli és családon kívüli erőszak, a nők munkahelyi diszkriminációját indukáló törvények, előítéletes tananyagok, egészségügyi szabályozók, fizetetlen női munkák, szexista média és reklámipar, döntéshozatal).

A Női Érdek által kiadott bírálat letölthető a következő internetcímről:
http://habeascorpus.hu/allaspont/kritika/antidiszkr.noi.erdek.pdf


Wirth Judit
a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke,
a NANE Egyesület munkatársa
info at nane.hu

Ha kérdése van, kérem hívja a 06 30 3992703 mobilszámot.