ecco homo - íme az ember

[Bíró Zsolt]

Helló mindenkinek!

Üdvözlök mindenkit Zsolt vagyok, -26 éves- most végzek nyomdamérnökként.
Igazából most találtam rá erre a fórumra, és talán érdekelne is ez a
feminista, emancipált női szemlélet, aminek igazat is adok sokmindenben,
vagyis emancipacionistának is nevezhetném ezálltal magamat.
Szabadidőmben fotózok, tehát ha a nőegyletnek eseményekről, fórumokról
vagy csak egyáltalán bármiről szüksége lenne fényképekre, vagy akárkinek,
én szívesen vállalom.


Addig is minden jót, és remélem mindenki kipihenve indul neki a
szeptembernek. Előljáróban íme két versem és egy fotó mindenkinek!

Üdvözlettel: ZSOLT


CSAK NEKED (ill. most csak nektek)

Papagáj ül a vállamon, halk zene szól, lassan ébredezik a város.
Álmatlan éjszakából ne remélj megváltó szavakat, én csak örülök,
ha megtalálod a verseimben önmagad. Azért írok, mert most úgy
tartja a kedvem, s rövid idon belül az ismeretlenbol ismeros lesz.

Gondolatok ezrei gyilkolják egymást a fejemben, hogy kiszabadulva
önálló életet éljenek, és senkinek ne kegyelmezzenek,
aki az útjukba áll: CSAK NEKED!


MAGAMBA ZÁRVA

Nincsenek határok bennem,  magamba zárva régóta nem gondolok
semmire. Elrugaszkodok ettől a verstől, máris ott állok pár
lépésre attól a helytől, ahol mélyen alszik a halhatatlan öntudat.

Felébreztem, mert én tudni akarom, hogy aki fontos
nekem és amit leírtam, az ugye örökre megmarad?