Nincs tárgy megadva
Mészárosné Halász Judit
judit.halasz at SZCSM.GOV.HU
2001. Már. 12., H, 16:04:00 CET
Meszarosne Halasz Judit:
Az elobb nem sikerult elkuldeni. Most beillesztessel probalkozom.
A nemek kozotti jogegyenloseg teruleten eddig elert haladas rovid tortenete
Magyarorszagon
"Hogy a
szeliden erzo szep nemet
Letiltva minden
fobb palyairol,
Guzsalyra, tore
karhoztatni szokta a ferfitorveny
Vajjon jol van-e?
Igen: ha az csak
ugy tekintetik
Mint
osztoninknek szenvedo edenye
S nyers
kenyeinknek jatszo eszkoze."
Berzsenyi
Daniel: Dukai Takacs Judithoz
(1814-15)
Elozmenyek:
1783 Vitairat: Megmutatas, hogy az asszonyi szemelyek nem emberek
1785 B. Carberi Anna kisasszonynak kedvesehez irt levele, amelyben
megmutatja, hogy az asszonyi szemelyek emberek (Anyos Pal - Palos rendi
szerzetes - noi neven kozreadott konyvecskeje: ez az elso vitairat, melyet magyar
nyelven a nok vedelmeben kozzetettek)
1790 Barany Peter politikai ropirataban a nonem neveben szolal fel: keri,
hogy a nok nemesseg jogan reszt vehessenek az orszaggyulesen (A szerzo
Szechenyi Ferenc grof titkara)
1792 Mary Wollstonecraft: A Vindication of the Rights ofWoman /A no jogainak
kovetelese/ (London) (Kovetelte a nok oktatashoz, munkahoz, es egyenlo partneri
viszonyhoz valo jogat - Mary Shelley edesanyja, az egyik elso elharcosa a nok
jogaiert folytatott szellemi forradalomnak.)
1817 Megalakul az elso nocsoport: Pesti Jotekony Noegylet
1804 Baratsagi vetelkedes, vagy Molnar Borbaranak Mate Janosne asszonnyal a
ket nem hibai es erdemei felol folytatott levelezesei (Ez az elso olyan
nyilvanossag ele kerult magyar nyelvu paros vitairat, amely a nokerdesrol szolva
noi allaspontokat fogalmazott meg, sot utkoztetett egymassal)
1822-1827 Az elso magyar nyelvu novita a Tudomanyos Gyujtemeny lapjain
1828 Brunszvik Terez grofno megnyitja Magyarorszag (es az egesz osztrak
birodalom) elso ovodajat, es mozgalmat szervez az ovodak elterjeszteseert,
ipariskolat es cselediskolat is szervez
1846 Teleki Blanka magyar tanitasi nyelvu leanynevelo intezetet alapitott
Pesten, a szabadsagharc elbukasa utan uldozotteket rejtegetett, a
haditorvenyszek 10 evi bortonre, varfogsagra itelte.
1858-1862 Nagy irodalmi novita Gyulai Pal nezetei altal kirobbantva - Holgyirosag
-(Gyulai a noi elet meghatarozottsagait megvaltoztathatatlannak tartva kozelitett az
emancipacio kerdeseihez, kijelolte az irodalom noies mufajait, ezaltal
hatarozottan kijelolve a noi szerepek hatarait. A vitahoz az az altalanos kerdes
kapcsolodott, hogy kilephet-e egy no - onmaganak es csaladjanak okozott kar
nelkul - a csaladi elet hagyomanyosan megszabott kereteibol. Vagyis lehet-e
belole a dilettans szerepkoret meghaladva valaha is professzionalista ?)
1858 Nehany szo a nonem erdekeben ( Szegfi Morne Kanya Emilia
cikksorozata valasz Gyulai Pal ervelesenek fogyatekossagara)
1864 Madach Imre: A norol, kulonosen esztetikai szempontbol c. akademiai
szekfoglaloja (Valtozas- es valtoztatasellenes allaspontot kepviselt, amelyet a
nemek kozotti fiziologiai es pszichologiai kulonbsegekre hivatkozva alapozott
meg.)
1865 Veres Palne: Felhivas a nokhez! (E felhivassal kezdodik el a magyarorszagi
szervezett nomozgalom tortenete. A hagyomany szerint a felhivas
megfogalmazasara Madach Imre akademiai szekfoglaloja osztonozte. Felszolitja
a magyar noket a felsobb noneveles ugyenek elomozditasara es nokepzo
tarsulat alakitasara)
1866 A Nokepzo Egyesulet megalakulasaval a magyar nok szervezetten szalltak
harcba jogaik kiterjeszteseert
1869 Veres Palne megnyitja az elso felsobb leanyiskolat
Az elso orvosno: Hugonnai Vilma (Diplomajat Svajcban szerezte,
Magyarorszagon a diplomajanak megfelelo allast soha nem kapott)
1874 Torveny Magyarorszagon a nok maganjogi cselekvokepessegerol,
melynek foleg a nok vagyonjogai szempontjabol van jelentosege
1884 A masodik ipartorveny Magyarorszagon, mely a szulo nok szamara
negyhetes gyermekagyi segelyt biztosit
1891 XIII. Leo papa korlevelet bocsat ki "Rerum Novarum" kezdettel, mely
nagy lokest ad a keresztenyszocialista nomozgalom kibontakozasahoz, es amely
a munkasok termeszetadta joganak mondta ki az erdekvedelmi szervezkedest
igy a szakszervezetek alapitasat is
A XIX. szazad vegen mar 800 nocsoport mukodott
Magyarorszagon, tulnyomo tobbsege jotekonysagi egyletkent
1895 Torveny Magyarorszagon a nok egyetemi beiratkozasanak lehetove
tetelerol egyes fakultasokra (bolcsesz, orvos, gyogyszeresz)
1890-es evek Megalakul a Notisztviselok Orszagos Egyesulete (a
hivatalnokkent, koztisztviselokent dolgozo nok legfontosabb szervezete)
1904 Megalakul a Feministak Egyesulete Schwimmer Rozsa es Glucklich Vilma
vezetesevel, amely atfogo tarsadalmi reformprogramot fogalmazott meg,
amelynek resze a valasztojog es az egyenjogusag gazdasagi, szocialis es
kulturalis teren
1904 Megalakul a Magyarorszagi Munkasno Egyesulet, elso vezetoje Gardos
Mariska, aki 1905-tol szerkesztoje a "Nomunkas" c. lapnak
1905 Megalakul a Magyarorszagi Szocialdemokrata Part Orszagos Noszervezo
Bizottsaga a szervezo munka koordinalasara
1905. apr.24. Az I. orszagos szocialdemokrata nomunkaskongresszus
1907 Eloszor jelenik meg "A no es tarsadalom" c. folyoirat (Szerkesztoje:
Schwimmer Rozsa) (A nok egyetemi kepzeseert a legkovetkezetesebben a
feminista mozgalom harcolt.)
1910 "Ferfiliga a Nok Valasztojogaert" nevu csoport alakul, neves jogaszok,
orvosok, szociologusok, kozeleti ferfiak reszvetelevel
1910 A II. Internacionale koppenhagai kongresszusa elhatarozza, hogy
marcius 8-at nemzetkozi nonappa nyilvanitja. (Hagyomanya 1857-ben indult utjara
amerikai nok demonstracioival.) Felhiv arra, hogy e napon minden orszag
szocialista nodolgozoi tuntessenek a noi jogokert, elsosorban a noi
valasztojogert. (Magyarorszagon a nemzetkozi nonap elso rendezvenyeire 1914.
marcius 8-an kerul sor.)
1913 Budapesten tartja VII. nemzetkozi kongresszusat a Nemzetkozi Szufrazsett
Szovetseg (International Women Suffrage Alliance), amelyen a nomozgalom
legjelentosebb szemelyisegei is jelen voltak. Egyik szervezoje: Schwimmer
Rozsa.(Szufrazsett: a nok szavazati jogaert kuzdo aktivista)
1918 Schwimmer Rozsa a Karolyi kormany svajci nagykovete
1918 A polgari demokratikus forradalom miniszteri rendelettel engedelyezte
a noknek a teljes es korlatozas nelkuli felvetelet az egyetemekre
Magyarorszagon a nomozgalomnak 3 jelentos elmeleti
foiranyzata volt 1919-ig
1. A feminista (Schwimmer Rozsa 1877-1948) Feministak Egyesulete
2. A kereszteny-katolikus (Farkas Edith) Szocialis Missziotarsulat
3. A szocialdemokrata (Gardos Mariska 1885-1973) Magyarorszagi
Szocialdemokrata Part
1918. november Az 1. sz. neptorveny a noi valasztoi jog kiterjeszteserol
1919 marc. 26. A Tanacskoztarsasag 26. sz. rendelete a noknek a
ferfiakeval teljes mertekben egyenlo valasztojogarol ("Minden dolgozo es
haztartast onalloan vezeto lanynak es asszonynak")
1920-tol Reszleges valasztojog.
1920 Az elso noi kepviselo a magyar parlamentben: Schlachta Margit
(1884-1974). (Megszervezte a Szocialis Testverek Tarsasagat es a Kereszteny
Noi Tabort. A nokerdessel, az altalanos valasztojog kerdeseivel es a
foldkerdessel foglalkozott.)
1923 Kethly Anna (1889-1976) a parlamentben kepviselono 15 even at.
1922-1948-ig az MSZDP vezetosegenek tagja. 1919 vegetol a szocialdemokrata
nomozgalom egyik vezetoje, az Orszagos Noszervezo Bizottsag tagja, a
"Nomunkas" felelos szerkesztoje. 1945-ben ellenezte a szocialdemokrata nok
reszvetelet a Magyar Nok Demokratikus Szovetsegenek munkajaban.
1950-1954-ig bebortonoztek. Nagy Imre kormanyaban allamminiszter.
1920-1945 Magyar Asszonyok Nemzeti Szovetsege (MANSZ) - A korszak
"hivatalos",prominens noszervezete, elnoke Tormay Cecil
1919 oszetol Eros antifeminizmus: a nok egyetemi tanulmanyainak
korlatozasa (numerus clausus)
1923 tavasz A Feministak Egyesulete es a MANSZ kervennyel fordult a
Kultusz miniszteriumhoz annak erdekeben, hogy hatalytalanitsa a noi numerus
clausust
1936 Megalakul a KALASZ (Katolikus Asszonyok - Lanyok Szovetsege) Tiz ev
mulva mar 100 000 tagja volt, 1949-ben tiltottak be
1937 A modern allampolgari jog megfogalmazasara, melyben a noknek is
egyenlo eselyuk lenne a munkara, mar talalhatunk kiserleteket: Kirchner Belane
ismert politikus es nevelo mottojat mar tobben vallottak magukenak. "A nonek
nemcsak meg nem szuletett gyerekei, de meg nem szuletett tettei is vesztesege a
fajnak, a nemzetnek."(Magyar Noi Szemle)
1939 januar A "Nomunkas" betiltasa
1944 Koltoi Annat, a Vas-es Femmunkasszovetseg orszagos noszervezo
bizottsaganak titkarat a nyilasok orvul lelovik
1944 Salkahazi Saranak martirhalala (A Szocialis Testverek Tarsasaganak
szerzetesnoje, A Katolikus Dolgozo Nok es Leanyok Orszagos Szovetsegenek
iranyitoja), akit a nyilasok vegeztek ki
1944 Az aktivan politizalo Feministak Egyesuletenek vezetojenek (Mellerne
Miskolczy Eugenianak) martirhalala, akit egy illegalis feminista gyulesrol hurcoltak
el
1945. okt. Az uj valasztojogi torveny minden 18. eletevet betoltott lanynak es
asszonynak valasztojogot ad;(3 millio no jut igy valasztojoghoz)
1945 Megalakul a Magyar Nok Demokratikus Szovetsege (MNDSZ) a Magyar
Kommunista Part szekhazaban, mely minden feloszlatott noszervezet orokose lett
(vagyon, eszkoz, helyiseg) rendkivuli allamsegellyel megtamogatva. Fai Borbala
lett az orszagos titkara, aki a francia kommunista nomozgalom tagja volt. (A
Magyar Kommunista Part minden noprogram hijan neha teljesen ellentetes
nezeteit a gyorsan valtozo politikai helyzetnek megfeleloen valtogatta.) A
Szocialdemokrata Part az egyuttmukodest elutasitotta: Kethly nem akarta feladni a
jol szervezett, megfelelo kaderekkel rendelkezo eros, szocialdemokrata
nomozgalmat, ok rendelkeztek allamigazgatasi gyakorlattal is. Programjukban
magabiztosan leptek fel a nok politikai, jogi egyenjogusitasaert, az egyenlo
munkaert egyenlo ber koveteleseert.
1946. okt. Torvenyereju rendelet valamennyi felsooktatasi intezmeny kapuinak a
nok elotti megnyitasarol
1948-1949 Minden noszervezet es mas tarsadalmi szervezet feloszlatasa
1952 Az elso nominiszter: Ratko Anna
1952-1955 Teljes abortusztilalom ("Asszonynak szulni kotelesseg, lanynak szulni
dicsoseg!") Szulesi csucs: 1954-ben: 220 ezer szules
1956. majus 25-26. Az MNDSZ-t megszuntetik (A Hazafias Nepfronttal egyesul)
1957. aprilis 13. Az MSZMP Ideiglenes Kozponti Bizottsaganak hatarozata a
nomozgalomrol es a Magyar Nok Orszagos Tanacsanak (MNOT)
megalakitasarol es feladatairol
1967 A GYES (Gyermekgondozasi Segely ) bevezetese (A feszitett iparositas
befejeztevel mar nem volt szukseg a nagyszamu es olcso noi munkaerore,
ugyanakkor radikalisan csokkent a szuletesek szama)
1966? "Kocsi vagy kicsi" vita (Fekete Gyula iro inditotta el az Elet es Irodalom
c. hetilapban): evente 150-200 ezer muvi abortusz 1959-1973-ig
1968 Elmeleti jelentosege: nyugat europai mozgalmakban a feminizmus uj
hullama
1968 A Nok Lapja (az egyetlen nok szamara szolo sajtotermek)
elhatarolodik a nyugat-europai felviragozoban levo nomozgalmaktol
1970. febr.18-19.
Az MSZMP Kozponti Bizottsaga napirendre tuzte a "nokerdest", (azaz hatarozatot
hoz a nok gazdasagi, politikai es szocialis helyzetebol fakado feladatokrol) az
elkovetkezo evekben pedig a "teljes foglalkoztatottsagot ("a dolgozo no").
Az un. "nopolitika" a kozpontositott allamapparatus keretei kozott azt erte el, hogy
a valos eletben manifesztalta a hierarchikus noi-ferfi viszonyrendszert, mikozben
ezzel ellentetes ideologiat vallott es ennek jegyeben tarsadalmi normava tette a
ketkeresos csaladmodellt. A gondoskodo allam olyan szocialis intezkedeseket
hozott, amelyek a nonek, mint gyengebbnek kijaro vedelmet nyujtottak,
megerositve ezaltal azt, hogy a csaladi elet es a gyermekneveles terhei - a
munkavallalas mellett - szinte kizarolag a noket erintik.
A noi es ferfimunka kozott hasonlo iskolai vegzettseg eseteben is megmaradtak a
foglalkoztatottsagi es a berarany-kulonbsegek. A nok elomeneteli lehetosegei
korlatozottak maradtak, a rosszul fizetett allasok - az egeszsegugyben, az
oktatasban, a segito szakmakban - elnoisedtek.
A noi onszervezodes lehetosege megszunt. 1957 utan egyetlen noszovetseg
letezett, amelyet az allampart hozott letre, de nem volt egyesuleti jellege, tagsaga
stb.
(Magyar Nok Orszagos Tanacsa I. Nokonferenciaja 1971-ben)
Az emancipacio valojaban nem jutott el az otthon kapujaig, hiszen a nok sem
statusban, sem berben, sem szerepvallalasukat illetoen nem kelhettek versenyre
a ferfiakkal.
Az elso filmrendezonok: Meszaros Marta, Gyarmathy Livia a nok
problemajara erzekeny filmjei
1970 Magyarul megjelenik (roviditve!) Simon de Beauvoir eredetileg
1949-ben Franciaorszagban megjelent, merfoldkonek tekintheto konyve: A
masodik nem
1975 Az ENSZ a Nok evenek nyilvanitotta 1975-ot (Mexiko:A Nok I.
Vilagkonferenciaja) es a kovetkezo evtizedet a nok evtizedenek
1979. dec. 18. Egyezmeny a nokkel szemben alkalmazott hatranyos
megkulonboztetes (diszkriminacio) minden formajanak kikuszoboleserol (ENSZ)-
New York
1980. dec. 22. A Magyar Nepkoztarsasag Elnoki Tanacsa letetbe helyezi
ennek megerosito okiratat az Egyesult Nemzetek Szervezete fotitkaranal
1980 ENSZ, A Nok II. Vilagkonferenciaja - Koppenhaga
1981 szeptember 3-an Hatalyba lepett a Magyar Nepkoztarsasag
tekinteteben is az Egyezmeny
1982 evi 10. torvenyereju rendelet kihirdetese a nokkel szembeni hatranyos
megkulonboztetes minden formajanak felszamolasarol szolo 1979. december
18-an New Yorkban elfogadott egyezmenynek
1982 szeptember 20-an Magyarorszag benyujtotta az Egyezmenyben
foglaltak megvalositasarol szolo elso jelenteset a CEDAW-nak (a nokkel
szemben alkalmazott hatranyos megkulonboztetes kikuszobolesere letrehozott
Bizottsag)
1985 ENSZ: A Nok III. Vilagkonferenciaja - Nairobi
1986 szeptember 29-en nyujtotta be Magyarorszag a masodik periodus
jelenteset, melyet a Bizottsag 1988. marcius 1-2-an targyalt a 7. Ulesen
1989? Enyedi Ildiko: Az en huszadik szazadom c. filmje (A szazadfordulo
nomozgalmainak erintesevel gondolkodtat el a nok jelenlegi erzelmi-identitasi
problemajan egy ikerpar torteneten keresztul, akik mas-mas utat jarnak be)
1991. Magyarorszag benyujtotta a 3. periodus jelenteset, melyet a CEDAW
Bizottsag 1996-ban targyalt
1993 ENSZ: Az Ember Jogok Vilagkonferenciaja (Becs) (A noi jogok: emberi
jogok.)
1995 ENSZ: A Nok IV. Vilagkonferenciaja - Peking (Megfogalmazza a
"Pekingi nyilatkozatot" es Cselekvesi Programot fogad el, amihez a kormanyok
csatlakoznak)
1995 Letrejott a 2268/1995. (IX. 8) kormanyhatarozattal a Nok egyenlo statuszat
biztosito Magyar Nemzeti Mechanizmus, 1995 vegen, az ENSZ Nok IV. Pekingi
Vilagkonferenciaja kovetkezmenyekent kezdte meg mukodeset Nopolitikai
Titkarsag neven a Munkaugyi Miniszteriumban
1996 Egyenlo Eselyek Titkarsaga neven folytatta munkajat
1997 A 2174/1997. (VI. 26.) kormanyhatarozat a Nok IV. Vilagkonferenciajan
elfogadott Nyilatkozatban (Pekingi Nyilatkozat) megfogalmazott feladatok
magyarorszagi megvalositasat szolgalo cselekvesi programot tartalmazza. Ez
volt az elso olyan celkituzes, amely a szakpolitikak befolyasolasanak elvet
igyekezett a gyakorlatba atultetni. Ezert a hatarozat "felkeri az erintett
minisztereket, hogy gondoskodjanak a cselekvesi programban meghatarozott
feladatok vegrehajtasarol". A teljesitesi hatarido 1998. IV. 30-a volt.
A programnak sajnos csak egy resze valosult meg 2001 januarjaig.
1997 Az 1119/1997 (XI. 26.) kormanyhatarozat az 1998. evi foglalkoztatasi
iranyvonalakrol meghatarozza, hogy specialis, celzott programokkal kell segiteni
a munkaeropiaci eselyegyenlotlensegek mersekleset. A munkanelkuliseg
sokszor kozos okokra vezetheto vissza: a szegenyseg, az alacsony
iskolazottsag, a helyi munkaeropiac valsaga, es a teljesitmenyek kor es nem
szerinti alulertekelese.
1998 Nokepviseleti Titkarsag neven folytatta munkajat a Szocialis es Csaladugyi
Miniszteriumban a nok eselyegyenlosegevel foglalkozo allamigazgatasi hivatal
2000. Az 1059/1999. (V.28) kormanyhatarozatban dontott a Kormany a
Nokepviseleti Tanacs letrehozasarol, elso uleset 1999. szeptemberben tartotta
Elkeszult a negyedik es otodik osszevont periodusrol szolo jelentes, mely
1991-tol tekinti at az Egyezmenyben foglaltak nemzeti vegrehajtasat
2001 A Szocialis es Csaladugyi Miniszterium eves munkatervebe felvette a
csaladon beluli eroszakkal foglalkozo torveny koncepciojanak kidolgozasat
Fogalmak
A nemek kozotti egyenlo eselyek
az egyenlo jogokat, az egyenlo felelosseget es egyenlo lehetosegeket jelenti
mind a nok, mind a ferfiak szamara.
Egyenloseg es egyenlo eselyek
Az egyenloseg minden egyenek es csoportok kozotti kapcsolatban a resztvevok
egyenertekusegere vonatkozik. Emogott az a nezet es hitvallas all, hogy minden
ember egyenlo erteku tekintet nelkul nemi, vallasi, etnikai vagy tarsadalmi
osztalybeli hovatartozasara. Az egyenlo eselyek elve egyike az egyenloseg
sarokpontjainak.
Az egyenlo eselyeknek mennyisegi es minosegi szempontjai is vannak.
A mennyisegi szempontok a nok es ferfiak egyenlo eloszlasat jelentik a
tarsadalom minden teruleten, ugymint az oktatas, a munka, a pihenes es a hatalmi
poziciok teruleten.
Ha egy csoportban 60 %-nal nagyobb a nok aranya, akkor az a csoport nok altal
dominalt csoport. Ha egy csoportban 60 %-nal nagyobb a ferfiak aranya, akkor az
a csoport ferfiak altal dominalt csoport. Egyenlo eloszlasu egy csoport, melyben a
nok es ferfiak aranya 40-60 %-ot kepez, de minel kozelebb az 50-50 %-hoz.
A minosegi szempontok azt jelentik, hogy mind a nok, mind a ferfiak tudasa,
tapasztalata es erteke egyenlo sulyu a tarsadalomban es egyenlo mertekben
gazdagitjak es iranyitjak a tarsadalom minden teruletet.
Az egyenlo eselyek elvenek fejlodese az 1970-es evek ota (altalanos
tapasztalatok)
1. A noknek es a ferfiaknak nem kell valasztaniuk a fizetett munka es a
gyermekneveles kozott - mindkettohoz joguk van egyszerre es osszeegyeztetve
a kettot
2. A nok mind a koz, mind a vallalati szferaban dolgoznak, mig a ferfiak
dominansabban a vallalati szferaban dolgoznak
3. A nok a fizetett munkajukat a gyermeknevelessel es a hazimunkaval vegzik
egyutt.
4. A ferfiak fizetett munkajukat a gazdasagi, politikai es a szervezodesben rejlo
hatalommal kombinaljak.
5. A kozvetlenul megvalasztott politikai testuletek egyenlo megoszlast mutatnak a
nemek szempontjabol. A kozvetetten megvalasztott testuletek nem mutatnak
egyenlo megoszlast.
6. A kozepiskolai es a felsooktatasi rendszer meg mindig nemek szerinti eles
elkulonulest mutat (nemi szegregaciot)
7. A munkaeropiac is nemek szerinti eles elkulonulest mutat (nemi szegregaciot)
8. Meg mindig megvannak a ber es fizetesi kulonbsegek
a) a nok altal dominalt foglalkozasok kevesbe megfizetettek, mint a ferfiak altal
dominalt foglalkozasok
b) a legtobb munkahelyen a ferfiaknak magasabb a beruk/fizetesuk mint a
noknek
9. A nyugdijasok szama novekszik es hosszabb elettartamra szamithatnak
a) a nok nagyobb valoszinuseggel elnek egyedul nyugdijas korukban,
mint a ferfiak
c) a ferfiaknak magasabb a nyugdijuk, mint a noknek
10. A ferfiak meg mindig erosen dominansak a bunozes teruleten
További információk a(z) Gesth-l levelezőlistáról