NDA

[Kedves Csaba]

Kedves Lista!

Most világosodott meg előttem, hogy a 3000 kötet nagyjából egybevág a Hungarológiai Alapkönyvtárban felsoroltakkal.

Ami pedig a szolgáltatást illeti: ahhoz nem fér kétség, hogy a MEK tökéletesen felkészült a digitális tartalmak profi szolgáltatására, ám a MEK-hez való hozzáférést az otthoni vagy munkahelyi interneteléréssel nem rendelkezőknek is biztosítani kell valahogyan. Felrémlik előttem az az ideális állapot, amikor egy dokumentumot keresve beballagok a városi vagy megyei könyvtárba (a falusi könyvtárakról nem merek szólni) és a könyvtáros javasolja, hogy az általam keresett művet ne a polcon (nincs meg, éppen kikölcsönözték, hiányzik a 85. oldala, most éppen más használja stb.), hanem a MEK-ben keressem. Erre kellene felkészíteni a könyvtárakat, könyvtárosokat. 
(Néhány hónapja elvetődtem az egyik megyei /!/ könyvtár internetes termébe -- pályázati, állami pélnzből üzemeltetik --, ahol a könyvtáros tevékenysége az olvasók internethasználati idejének felügyeletére korlátozódott, a derék olvasók pedig vidáman chat-eltek, sms-eztek, jobb esetben leveleztek, egyetlen olvasót sem láttam, aki valamely tartalomszolgáltató oldalt látogatott volna.)

Üdv.

Csaba
  ----- Original Message ----- 
  From: Moldovan Istvan 
  To: DIGILIST at LISTSERV.IIF.HU 
  Sent: Friday, October 10, 2003 12:14 PM
  Subject: Re: [DIGILIST] NDA


  Idézet Kedves Csaba <kcsp at CHELLO.HU>:

  > 2. A legnagyobb gondom a magyar kultúra alapját képező  3000 kötet
  > kiválasztásával van. Indítsunk egy össznépi kérdőívet Ön melyik 3000
  > kötetet tenné közzé digitálisan címmel, a múlt század eleji Melyik az a

  Laci nagyon szűkszavúan adta meg a http://mek.oszk.hu/hungalap címet.
  Azért hadd írjak pár szót erről. A lapon lényegében a Hungarológiai
  Alapkönyvtár digitalizálásának az elképzelése található. Egy 1985-ben
  megjelent bibliográfia teljes anyaga, valamint két, eddig nyomtatásban
  meg nem jelent könyvjegyzék, a legfrissebb 2002-vel bezárólag. Ezeket
  a Könyvtári Intézet állította össze és legjobb tudomásom szerint egyesíti,
  a honlapon elküldött vélemények, javaslatok figyelembevételével.
  Ez kb. éppen az említett 3000 tételes listának felel meg.

  > 3. A közgyűjtemények fel vannak készülve arra, hogy szolgáltassanak?

  Én bátran merem állítani, hogy az új MEK2 rendszere fel van készülve
  a modern követelményeknek megfelelően egy nagy tömegű digitális könyvtár
  szolgáltatására. A metaadataink megtalálhatóak Dublin Core-ban,
  de a könyvtári MARC szabványban is, az adatbázis lekérdezhető több
  közös lekérdező protokoll pl. a Z39.50 alapján. SŐT, az NDA tanulmányban
  emlegetett OAI protokoll-t a közelmúltban illesztettük a MEK rendszeréhez,
  még teszteljük. Az új MEK sok mindent tud, egy dolgot nem igazán.
  A felhasználást szűrni, korlátozni IP címekre, esetleg jelszóval
  védeni.

  Idézet Reisz Lászlótól

  > A másik technikai: történeti könyveknél különösen fontos az eredeti
  > tördelés, struktúra (hivatkozások, az adott kiadás idézhetősége)
  > megtartása. A pdf ezt tökéletesen tudja.

  Ez egy régi, de fontos vita. Nem véletlenül támogatjuk a MEK-ben
  is a PDF-et, de nem csak azt használjuk. Azt gondolom ez egy fontos,
  adott esetben hasznos szolgáltatási forma, de nem szabad kizárólagos,
  pláne archiváló formátumként használni. Pl. egyre erősödik az igény
  a különböző e-book formátumokra, érdemes ezzel is foglalkozni. Másrészt
  mi TXT-XML formát is használni tervezünk szolgáltatásban a hangos
  felolvastatáshoz, vakok, csökkentlátók számára. Erre a PDF ugyancsak
  alkalmatlan.

  > Adja a szövegkörnyezetet is. Miért kell ugyanezért fizetni bárkinek?
  > Egyszerűen exportálható xml-be (többek között), de minek.

  Attól tartok van itt egy fontos félreértés László levelében.

  A fentebb említett Alapkönyvtár könyvei jelentős része kézikönyvek,
  struktúrált szövegek. A MEK felhasználói statisztikái is megerősítik,
  hogy erre van leginkább igény. (pl. szótárak, lexikonok) EZEK viszont
  nem szolgáltathatóak simán PDF-ben vagy akár HTML-ben, értelmes,
  hatékony használatuk összetett visszakeresést igényel. EHHEZ pedig
  jelenleg az XML tűnik alkalmasnak.

  Erre több fejlesztés folyik (többek között nálunk is), nem szabad
  ezeket a kézikönyveket szolgáltatásnál egy kalap alá venni a
  nagyjából folyószöveget tartalmazó szakkönyvekkel.

  üdv

  István