Folyoiratok szerzoi jogi vedettsege

[Moldovan Istvan]

Kedves Kollégák,

Elnézést, őszintén szólva a jövő heti MEK Egyesületi
közgyűlésen dolgozunk, alig jut időm ezt a sok levelet
olvasni, legfeljebb továbbengedni ;-) Egy fránya reklámlevelet
viszont már kiszűrtem. Ezért csak nagyon futtában hadd
válaszljak erre-arra:

> Tudna-e valaki útmutatást adni azzal kapcsolatban, hogy folyóirat
> digilizálás esetén milyen megkötések léteznek, mik a teendői egy
> jogkövető könyvtárnak:

Tavaly tavasszal a NKOM felkérésére elindult egy munka,
amely az elektronikus folyóiratok kezelésését, digitalizálását
célozta, sajnos lelassult a szervezése. Egy tavalyi eredménye
azonban a szervezésnek, hogy az ARTISJUS jogászát meginterjúvoltam
ezügyben és részletes választ adott a fenti kérdésre.
A válaszait végül tanulmányba foglalta és meg is jelentette
a TMT-ben:

TÓTH Péter Benjámin: A digitális könyvtár és a szerzői jog
= Tud.műsz.táj. 49.évf. 2002. 6/7.sz. 248-259.p.
Bibliogr. a jegyzetekben. Raktári szám: P 653
Res. angol nyelven TÁRGYSZAVAK:  Digitalizás; Elektronikus könyvtár;
Jogszabály -könyvtárügyi; Jogszabály -más területről; Könyvtárközi
kölcsönzés; Szerzői jog

A cikk le is tölthető a TMT online archivumából:
   http://tmt.omikk.bme.hu/archiv.html

A tanulmány első változatát is elérhetővé tettem,
azóta nyomtatásban megjelent, nem sérti a szerző
érdekeit, legalább hasznosul a munka:
   http://mektukor.oszk.hu/iroda/nkomprojekt/tanvazlat.doc

> - Hány évig tart folyóiratok esetén a szerzői jogi védettség, vagy
> esetleg egy másfajta, a szabad felhasználást korlátozó védettség?

A jogi védettség minden esetben a szerző halála utáni év január
1-től 70 évig tart.

> - A folyóiratban publikálók jogait is védi a törvény, vagy azzal, hogy
> leadták anyagaikat, a folyóiratban azok megjelentek, jussa ezután már
> csak a folyóirat kiadójának van?

Természetesen a törvény minden szellemi alkotást véd. A folyóirat-szerzők
rendelkezési joga nálunk nem megy át a kiadóhoz, mivel ez a jog
Magyarországon elidegeníthetetlen. Nem olyan, mint az amerikai
kiadóknál, ahol ez a jog megvásárolható.

Röviden, a folyóiratoknál még zűrösebb a jogkezelés, mint különben.
Maszek véleményem szerint igazán jogszerűen ma Magyarországon nem igazán
lehet folyóiratot szolgáltatni, max. a XIX. század végéig. Ennek ellenére
számos folyóiratot ismerünk a hálón, részint újat, részint könyvtárak
által digitalizáltat. Ennek a bizonytalanságnak az eredménye pl., hogy
a Debreceni Könyvtár nagyszerű folyóirat-rendszere nyilvánosan nem
elérhető.

A szolgáltatás jogszerűségének egyik értelmes megoldása az a közös
jogkezelés lehetne, amelyet az ARTISJUS folytat 2000. óta. Ez egy
hazai próbálkozás volt, 2001-ben azonban már leszűkült a közös jogkezelés
csak a szépirodalomra.

Ezek után jött-jön egy újabb törvénymódosítás jövő május 1-vel,
ami még jobban visszaveszi a közös jogkezelés körét, szó sincs
szakirodalomról, a szépirodalmi művek egy szűkebb részére terjed ki.
A módosító törvényjavaslat az alábbi címen megtalálható, a legfrissebb
április 14-i változat:

Szjt. módosításának tervezete - 2003_04_14 IM eloterjesztes.doc ( 115200 Byte )
Szjt. módosításának tervezete (2003. 04. 14. változat)
http://www.alai.hu/index.php?0174

A tervezetet a könyvtári szerzői jogi bizottság sem tudta még
véleményezni, nem kapta meg ilyen célból ;-(

Tóth Péter Benjamin egyfajta clearinghous-t javasol, önkéntes
szerveződést, amely összegyűjti az érintett szerzőket, örökösöket
és szervezne egy közös jogkezeléshez hasonló eljárást.

Erre szerintem belátható távon Magyarországon nincs sok esély.
Viszont van számos-számtalan értékes folyóirat, amelynek szerzői,
kiadói a történelem viharában már kinyomozhatatlanok.

Sajnos a fenti szerzői jogi problémák nemigen látszanak lecsapódni
az IHM-nél, amely ősz óta több száz milliós digitalizálási pályázatokat
írt ki olyan szerzői jogi feltételekkel, amelyek teljesítése alig
lehetséges.

Jobb hiján kellene egy közös megegyezés könyvtári körökben,
amely irányt adna a tevékenységünknek, és eljárást javasolna
konkrét vitás ügyekben is.

üdv

István